Étkezési tanács: olyasmit egyél, ami tud szaporodni!

Egyre gyakoribb gond a mit egyek? problémakör. A járványszerűen terjedő pajzsmirigy-betegségek, bélgyulladás, IBS, ún. autoimmun betegségek hátterében mindig ott van a táplálkozással összefüggő allergiák, toxikusság problémaköre. Sokat gondolkodom azon, hogyan tudnék egyszerű, betartható étkezési javaslatokat tenni.
Az egészséges étkezésről egyetlen mondatban azt a tanácsot tudnám adni, hogy ne egyél semmi olyasmit meg, ami nem tudna szaporodni. Mire gondolok?
A nagyüzemi termesztésben előállított gabonák nem tudnak kihajtani, ha a földbe veted őket. A búza, a burgonya, a kukorica olyan kezeléseken, módosításokon megy keresztül, hogy nem képes arra, amire a Természet teremtette - vetőmag, élet-továbbadás funkcióját elveszítette. A vetőmagot ma már külön földeken és laboratóriumokban állítják elő. A lehető legtávolabb áll az egész termelési folyamat a Természet által adott szép folyamattól.
A csirke, amelyik hibrid, génmódosított, 3-4 hét alatt vágósúlyra puffad - nem tojik tojást, és mivel egy amorf testű valamivé alakította a tömegtermelés, képtelen lenne szaporodni.
A disznó, amit szintén felfújnak rövid idő alatt, hogy a vágósúlyt elérje, illetve hibrid és génmódosított állatokról van szó itt is, közelébe sem jut a szaporodásnak. Már nagyon régóta külön beszélünk vágódisznóról és anyakocáról.
Egy sor példát felsorolhatnék, mindegyik az ipari termelési anomáliákról szólna.
A lényeg, hogy olyasmit eszünk, ami már nem képes a szaporodásra, nem hordozza magában az életerőt, az élet továbbadását. Ehelyett hordozza a sok vegyszert, a génmódosítás nyomait, a túltenyésztés, túltermelés nyomait, és a tömegfogyasztás összes káros következményét. Például a sok-sok szemét termelését, a sok beteg állat előállítását is. Tudtátok például, hogy a pulykatartás során akár az állomány 50 %-a is elhullhat, mire vágóhídra kerül egy-egy keltetés? Nem ritka, hogy ilyen számokkal kell kalkulálni annak, aki nagyüzemi pulykatartásban tevékenykedik. Ezért már a kikeléstől számítva antibiotikumozzák ezeket az állatokat.
Mégis, mi az akkor, amit ehetsz?
A tömegtermelés ilyen mértékű elkorcsosodása nem csak Magyarországon figyelhető meg, de az általam bejárt országok közül csak nálunk van ilyen óriási tudatlanság és lelkiismeret nélküli felhasználás körülötte. Sok a csalás, a piacokon a nagyüzemi termelésű élelmiszereket házi termelésűnek adják el, és senki nincs, aki ezt számon kérje. Az élelmiszer-ipari törvényben olyan anomáliák vannak, miszerint vajnak lehet nevezni azt a margarint, amiben legalább 20 %-nyi zsír van. És ez lehet bármilyen zsír, akár kókuzs zsír, vagy pálmazsír is, sőt, olyannal is találkoztam, amiben sertés-zsír volt. Szinte akadály nélkül lehet az L-cystein nevű adalékot is használni nálunk, előszeretettel rakják a pékáruba, felvágottba, jégkrémekbe, tömegnövelőként. Az L-cystein állati szőrből és tollból készült adalék - hogyan NE lenne rá érzékeny mindenki, aki ilyen terméket fogyaszt?
A gluténérzékenységben, ami szintén járványszerűen terjed, mikor és ki fog beszélni a gabonák életképtelenségéről, a mérhetetlen mennyiségű glifozátról, növényvédő-szerekről, ami a termesztés során rákerül, a pékáruhoz adott káros adalékokról, amiktől nagyobb, olcsóbb, "jobb illatú" lesz? A hozzáadott élesztőről, ami szintén génmódosított, és mérhetetlen kárt okoz az emésztőrendszerben, a gombásodásban, a súlyos candidiázis kialakulásában?
Magyarországon, mint minden, az élelmiszeripar területe is súlyosan kiszámíthatatlan. Az állat-neveldéket vajon hogyan ellenőrzik? Vannak erről személyes tapasztalataim is, de itt-ott még írnak erről a magyar sajtóban is. Az ellenőrzés és szigorú büntetések hiányának köszönhető, hogy állítólag a sertés-állomány 38 %-a Hepatitis E-vel fertőzött, és így kerül az asztalra.
Az ipari és "háztáji" fejésből származó tejek közé bármikor bekerülhet olyan tej, ami a fejéskor vért, vagy akár trágyalevet is tartalmazhat. Az ipari tartású tehenek egy szűk ketrecben töltik az életüket, és génmódosított gabonán nőnek fel. Ezt a méltatlan életet és abrakot alakítják át tejjé. Hol vagyunk a természetestől? Hogyan keletkeznek az ételeink?
Ezért az étkezésünkkel, fogyasztásunkkal, vásárlási szokásainkkal, döntéseinkkel minél előbb tudatossá kell válni, és egyre tudatosabban kell élni.
Mindent meg kell nézni, meg kell fontolni, amit vásárolunk, beszerzünk, megeszünk. Nem könnyű, de egyáltalán nem lehetetlen, hiszen sokan élünk így. Fel kell keresni azokat a termelőket, fogyasztói közösségeket, boltokat, internetes lehetőségeket, ahonnan a természeteshez legközelebb álló élelmiszereket beszerezhetjük.
Ha nincs élet az ételeinkben, akkor hogyan lehetne élet bennünk, miután elfogyasztottuk? Ha nem tudnak szaporodni azok a növények, állatok, amelyeket elfogyasztunk, hogyan tudnánk mi szaporodni? Itt van például az összefüggés a szintén népbetegségnek számító meddőség és a táplálkozás között.
A valódi ételek, "real food", az organikus ételek, a flexiteriánus étkezés, a vegán vagy vegetáriánus étkezés, gluténmentes, tej-tejtermék mentes, paleo, és még sok más étkezés is azért lehet egészségesebb, mert kihagy olyan ételféleségeket, amik telis-teli vannak adalékokkal, káros anyagokkal, vegyszerekkel, növényvédőszerekkel és kegyetlenséggel.
Az etikus élet és az etikus étkezés egyre inkább a túlélés záloga lehet.
Alakítsátok át eszerint az étrendet és az életrendet. Megéri! Sőt, ez az egyetlen igazi útja a teljes egészségnek, gyógyulásnak. Vissza a Természethez, a természeteshez, a méltó élethez!

Élj velem egészségben, harmóniában!

Bíró Tünde
Tanár, szexuálterapeuta
Természetes gyógymódok tanácsadás
www.biotunder.info

Megjegyzések